Osztatlan közös tulajdonú földek használatba vétele

Magyar Mezőgazdaság- agrárgazdasági hetilap

Szakértőnk válaszol

2015. szeptember 2.

Ezen a héten P. Imréné őstermelő olvasónk az osztatlan közös tulajdonban lévő földek használatba vételi lehetősége iránt érdeklődik. Mint írja, 2014-ben részaránytulajdont vásárolt. Álláspontja szerint a gondja abból adódott, hogy a termelőszövetkezet a korábbi tulajdonossal olyan 10 évre szóló haszonbérleti megállapodást kötött, amelyben az a kitétel is szerepelt, ha netán a részarányt eladja, vagy egyébként megváltozik annak tulajdona, a haszonbérleti szerződés hatálya az új tulajdonosra is kiterjed.

A szerződést a termelőszövetkezet viszont nem hajlandó felbontani. A haszonbérleti szerződés 2018-ban jár le. További problémát jelent számára az, hogy a föld vásárlása alkalmával igénybe vehető illetékkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a földterületet öt évig saját maga használja. Álláspontja szerint ezzel a problémával több őstermelő ismerőse is szembesült. Arról kér tájékoztatást levelében, hogy ilyen esetben mik a vonatkozó törvényi rendelkezések.

– A választ két részre kell bontani: az egyik a részarányként megvásárolt föld használata, a másik pedig az illetékmentesség alkalmazása. A föld használatával kapcsolatban két érdek ütközésének lehetünk tanúi: az egyik a földhasználó termelőszövetkezeté, amely 10 évre szóló haszonbérleti szerződést kötött a korábbi tulajdonossal, a másik pedig az új tulajdonos érdeke, aki pedig szeretné a földjét mielőbb ténylegesen is használatba venni.

Abból kell kiindulni, hogy annak idején érvényesen létre jött-e a haszonbérleti szerződés a korábbi tulajdonossal. Mivel levelében erre utaló információt nem adott, így a szerződés érvényességéhez vélhetően nem fér kétség. Ennek alapján a földhasználó termelőszövetkezet – abban a tudatban, hogy az adott területen 2018-ig földhasználata folyamatosan biztosított – különböző gazdasági intézkedéseket tett. Vélhetően a föld vásárlásakor is megkapták azt a tájékoztatást, hogy az adott területet jelenleg a termelőszövetkezet használja, így a tévedés lehetősége sem áll fenn. Az a körülmény, hogy az adott területet átmenetileg más is használja, a vételár összegének megállapításakor is figyelembe vételre került. A jelenlegi jogszabályok értelmében a tulajdonos személyének a megváltozása önmagában nem ok arra, hogy a haszonbérleti szerződést egyoldalúan felbontsák.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 60. §-a a közös tulajdonban levő földeken fennálló haszonbérlet megszüntetésére speciális rendelkezéseket állapít meg. Ezek szerint ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy

a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és

b) a törvény alapján létrejött haszonbérleti szerződést nem írta ugyan alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá.

Felmondás esetén, ha a felmondást a másik fél 15 napon belül nem fogadja el, a felmondást gyakorló további 8 napon belül bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. E rendelkezésektől érvényesen nem lehet eltérni.

Dr. Mikó András

Vissza