Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása

A magyar agrárium napjaink egyik legjelentősebb problémája az osztatlan közös tulajdonban álló földek rendkívül magas száma. Ez egyfelől átláthatatlanná teszi a tulajdonosi szerkezetet, és gátját képezi az optimális méretű birtokstruktúra kialakításának, másrészről jelentős akadályt jelent a versenyképes földhasznosítás számára akár sajátkénti művelés, akár haszonbérlet útján.

A 2021. január 1-jén hatályba lépő, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény célja, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok jogi megosztása egy, a korábbi telekalakítási eljáráshoz képest egyszerűbb, a tulajdonostársak konszenzusán alapuló eljárás keretében teremtsen lehetőséget a tulajdonosi viszonyok rendezésére.

Jelenleg nagyságrendileg 2 millió 400 ezer hektáron 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Gyakorlati problémát jelent a hatályos szabályozásban, hogy a tulajdonostársak személye nem azonosítható be egyértelműen az ingatlan-nyilvántartás alapján, ami akadályát képezheti a telekalakítási eljárásoknak.

Az új szabályozás koncepciója

A január 1-jével hatályba lépő törvény az osztatlan közös tulajdoni hányadok megosztásának három típusát különíti el. Ezek:

1. az ingatlan megosztásával történő megszüntetés;
2. egyetlen tulajdonostárs általi megszerzés;
3. magyar állam általi kisajátítás.

Az új szabályozás célja, hogy jelentősen leegyszerűsített eljárási keretek között, a tulajdonostársak megállapodásán alapulva kerüljön sor a megosztásra azzal, hogy az ingatlan megosztásához a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése is elégséges, azaz nem feltétel valamennyi tulajdonostárs egybehangzó akaratnyilatkozata, míg az egyezség hatálya valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

A törvény hatálya kiterjed valamennyi ingatlanra, amely a Földforgalmi törvény alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül. Fontos megszorítás azonban, hogy bár a tanyák a Földforgalmi törvény hatálya alá tartoznak, arra az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetése az új jogszabály alapján nem kezdeményezhető, továbbá ugyanígy nem terjed ki a törvény hatálya azon ingatlanokra sem, amelyek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földtől eltérő alrészletet is magukban foglalnak, ide nem értve a kivett út, kivett árok és kivett csatorna alrészleteket. Amennyiben például a megosztani kívánt ingatlan megnevezése „szőlő, kivett gazdasági épület”, az egyszerűsített szabályok nem alkalmazhatóak, míg ha az ingatlan megnevezése például „szántó, rét, kivett árok”, az új törvény alapján lefolytatható a megosztás.

Végül a jogszabály hatálya nem terjed ki azon ingatlanokra sem, amelyek zártkerti elhelyezkedésűek, és nem minősülnek mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezen zártkerti ingatlanok alapján a tényleges használat alapján kell majd megállapítani, hogy mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású ingatlanról van-e szó, azaz elképzelhető, hogy bár az ingatlan maga a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik, a tényleges használat a művelési ágtól eltérő. Az várhatóan a törvény végrehajtási rendeletében kerül szabályozásra, hogy a tényleges használat mely kritériumok alapján vizsgálandó.

Megjegyzem, hogy az imént leírtak nem jelentik azt, hogy a törvény hatálya alá nem tartozó ingatlanokon az osztatlan közös tulajdon felszámolására ne kerülhetne sor, azonban az az új szabályozás alapján nem lehetséges, ezekben az esetekben tehát marad a korábbiakban is ismert telekalakítási eljárás.

 

Megosztás útján történő megszüntetés

A törvény hatálya alá tartozó megosztási eljárás egy olyan egységes eljárás, ami a megosztási folyamat bejelentését, az egyezség létrehozását, a megosztási térképvázlat elkészítését és a változásoknak az ingatlan-nyilvántartásban (szükség esetén az Országos Erdőállomány Adattárban) való átvezetését is magában foglalja.

A megosztási folyamat egy eljárásban kerül szabályozásra, így a telekalakítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

A megosztási folyamat a bejelentéssel kezdődik, amit bármelyik tulajdonostárs megtehet az illetékes ingatlanügyi hatóság előtt, és amely bejelentésnek egyúttal tartalmaznia kell a megosztás tényének feljegyzése iránti kérelmet is. A bejelentés legfontosabb joghatása, hogy a tulajdoni lapon a megosztási eljárás megindításának ténye feljegyzésre kerül, azaz akár tulajdonostársak, akár kívülálló személyek számára is láthatóvá válik az eljárás megindulása.

A kérelem visszautasításra kerül ugyanakkor, ha az ingatlan tulajdoni lapján egyes meghatározott tények szerepelnek (különösen de nem kizárólagosan: kisajátítási eljárás, telekalakítási eljárás, felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása, földminősítési eljárás megindítása, az ingatlanügyi hatósági határozat elleni eljárások stb.), vagy a megosztás ténye már feljegyzésre került a korábbiakban. Ugyancsak visszautasítja az ingatlanügyi hatóság a kérelmet, ha bármilyen széljegy szerepel a tulajdoni lapon, vagy tulajdonátruházás iránti jóváhagyási eljárás van folyamatban, ha az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szerinti részarány-földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént, vagy az egyezség befogadásra került, illetve, ha a megosztás tényének a korábbi törlésétől számított 30 napon belül ismételt kérelem kerül benyújtásra. Utóbbi szabályozás értelmében, ha tehát a korábbiakban eredménytelen volt a bejelentés és a megosztás ténye törlésre kerül, a törlést követő 30 napon belül akkor sem nyújtható be új megosztási bejelentés, ha a korábbi bejelentést egy másik tulajdonostárs tette meg.

 

Hozzáférés technikai azonosítóval

A tényfeljegyzéssel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a kérelmező részére egy technikai azonosítóval hozzáférést biztosít az úgynevezett „osztóprogram” használatához, továbbá hirdetményt tesz közzé a kormányzati portálon a megosztás tényéről. Az eljárásért 15 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell majd fizetni.

Fontos jogkövetkezmény, hogy a tényfeljegyzést követően benyújtott további kérelmeket (pl. adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzési kérelem stb.) a hatóság – szűk kivételtől eltekintve – függőben tartja, azaz a megosztási eljárás befejezéséig ezek nem bírálhatóak el.

A kérelmezőnek a tényfeljegyzést követően 90 nap áll majd rendelkezésére annak érdekében, hogy a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését kérelmezze. Ezen időtartam alatt kell megkötni az egyezséget az osztóprogram által létrehozott térképvázlat és területkimutatás alapján.

A megosztást kezdeményező tulajdonostársnak írásban, igazolható módon kell értesítenie a tulajdonostársakat, valamint valamennyi földhasználót. Az írásbeli, igazolható módon történő értesítés a jelen szabályozás alapján tértivevényes postai küldeményként teljesíthető.

A megkeresés mellőzhető akkor, ha az értesítés azért nem lehetséges, mert a tulajdonostárs személye vagy lakcíme vagy tartózkodási helye, székhelye vagy fióktelepe, telephelye ismeretlen. A mellőzés feltétele, hogy a személy azonosságának bizonytalansága esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokból az, vagy az örökös, jogutód személye ne legyen megállapítható, és ez közokirattal igazolt legyen. Nem elegendő tehát, ha a megosztást kezdeményező tulajdonostárs az azonosíthatatlanságra hivatkozik, a személyazonosság megállapítása érdekében lépéseket kell tennie, amelyek igazolt eredménytelensége esetén lehet csak eltekinteni a megkereséstől. Az értesítést megtörténtnek kell tekinteni, ha a közlés azért hiúsult meg, mert „nem kereste” vagy „elköltözött” postai jelzéssel érkezett vissza, vagy a címzett a küldemény átvételét megtagadta.

Az ingatlan területi megosztása az osztóprogrammal történik, amelyben az ingatlan meghatározott részéhez kell rendelni a tulajdonostársakat. Az egyezség megkötése ezen osztóprogrammal létrehozott térképvázlat és területkimutatás alapján történik. Az egyezség pontos tartalmát várhatóan a későbbiekben megjelenő végrehajtási rendeletben rögzíti a jogalkotó, a törvény alapján azonban több kritériumot is fűz annak tartalmához. Egyrészről az egyezséghez elegendő a már említettek szerint a tulajdonostársak tulajdoni hányadra számított egyszerű többsége, azzal, hogy azon tulajdonostárs esetén, aki a kezdeményező tulajdonostárs által nem volt értesíthető – és így az egyezségben sem vesz részt –, az egyezséghez való hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

A megosztás után újabb közös tulajdon kizárólag akkor hozható létre, ha abban az érintett tulajdonostársak kifejezetten megegyeztek. A megosztás során létrejövő ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre. A kialakításra kerülő új ingatlan nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél; szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén 10 000 m2-nél, míg zártkerti ingatlan esetén 1500 m2-nél kisebb területnagyságú. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) előírásait is figyelembe kell venni. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén természetesen a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték lesz az irányadó.

 

Lehetőségek és kötelezettségek

Fontos kitétel és egyben garanciális szabály, hogy egyik tulajdonostársnak sem juthat a tulajdoni hányada alapján számított AK-értékűnél kisebb értékű ingatlan, kivéve, ha abba kifejezetten beleegyezett. Ezen szabály az egyezség megkötése során kisebbségben maradó vagy az egyezségben az említettek szerint részt nem vevő tulajdonostárs számára biztosítanak jogvédelmet.

Lényegi kritériuma ugyanakkor az egyezségnek, hogy a tulajdonostársaknak rendelkezniük kell az ingatlant érintő jogoknak és tényeknek a megosztás eredményeként létrejövő új ingatlanokra történő átjegyzéséről, továbbá esetlegesen a földtől elválaszthatatlan vagyontárgyak tulajdonba adásáról és értékének meg- térítéséről is. Amennyiben ilyen jog (pl. haszonélvezeti jog, vételi jog, jelzálogjog stb.), illetve tény szerepel a tulajdoni lapon, azok tervezett átjegyzését a térképvázlaton és a területkimutatáson is fel kell tüntetni, továbbá azt jóváhagyás céljából meg kell küldeni ezen jog vagy tény jogosultja számára.

A jogalkotó lehetőséget biztosít ugyanakkor a közös tulajdon megszüntetésére abban az esetben is, ha az egyik tulajdonos tulajdoni hányadára eső területnagyság nem érné el a korábban ismertetett területi minimumot. Ebben az esetben azt egy másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához kell hozzászámítani (úgynevezett „bekebelezés”). Amennyiben több tulajdonostárs kíván élni a bekebelezés lehetőségével, akkor az a tulajdonostárs válik erre jogosulttá, aki a tulajdoni hányadért a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja. Ha nincs olyan tulajdonostárs, aki élni kíván a bekebelezés lehetőségével, akkor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan méretű tulajdoni hányadot a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles bekebelezni, ellenkező esetben a megosztás tárgyában egyezség nem hozható. Lehetőség van ugyanakkor olyan tulajdonostárs tulajdoni hányadát bekebelezni, aki az egyezségben nem vesz részt a korábban előadottak okán, ebben az esetben az ellenérték bírósági letétbe helyezéssel teljesíthető, amelyet a jogosult 15 éven belül igényelhet.

 

Osztatlan közös tulajdon egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján való megszüntetése

Az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vételre akkor kerülhet sor, ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább kettő, rendeltetésszerű művelésre alkalmas nagyságú földterület. Az egyetlen tulajdonostárs általi bekebelezést bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti, azonban ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó, ugyanolyan mértékű használat esetén pedig a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, egyenlő tulajdoni hányadok esetén pedig a legfiatalabb tulajdonostárs lesz jogosult. A tulajdoni hányadért fizetendő ellenérték megállapításának vonatkozásában a korábban részletezettek az irányadóak.

Mind a megosztás útján, mind az egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján történő megszüntetésnél közös kitétel, hogy tulajdoni hányadot meghaladó ingatlanrészt azonban csak olyan tulajdonostárs szerezhet, aki az ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel, illetve azt öröklés útján vagy közeli hozzátartozójától szerezte. A közös tulajdon megszüntetése során elővásárlási jogosultság értelemszerűen nem gyakorolható, az eljárás pedig mentes a mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyása alól.

 

Közös tulajdon megszüntetése kisajátítás útján

Bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél (Nemzeti Földügyi Központ) az ingatlan egészének az állam általi kisajátítását, ha az osztatlan közös tulajdon megosztását legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére 2 éven belül nem került sor, és az ingatlan tulajdonosainak száma a 100 főt meghaladja; vagy a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

A kisajátítás tehát végső eszközként vehető igénybe, amennyiben a közös tulajdon megosztással történő megszüntetése háromszori kísérlet ellenére kettő éven belül sem vezet eredményre.

 

A jogosulti adatok ingatlannyilvántartási rendezése

Új eljárásként rögzíti a törvény, hogy a hatóság hivatalból feltárja a földnek minősülő ingatlanok esetében a tulajdonosként szereplő, azonban beazonosíthatatlannak minősülő személyeket. Az eljárás várhatóan nagymértékben megkönnyíti az ingatlanok tulajdonosi viszonyainak tisztázását, nem utolsó sorban hozzájárul az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének javításához.

Az azonosítás során a hatóság az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján végzi el az azonosítást a személy- és lakcímnyilvántartás adatai között, szükség esetén az adategyeztetésbe bevonva a potenciálisan érintett személyeket. Az adategyeztetés eredményeként a hibás, hiányos adatok kiegészítésre, illetve kijavításra kerülnek. Amennyiben az adategyeztetés nem vezet eredményre, a hatóság hirdetményt tesz közzé annak érdekben, hogy kiderítse a tulajdonos személyét.

Az új eljárás legfontosabb jogkövetkezménye, hogy amennyiben eredménytelen az adategyeztetés, és az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a bejegyzett személy nem beazonosítható, ennek ténye a tulajdoni lapra feljegyzésre kerül, és a megállapításáról szóló döntés véglegessé válását követő 60. napon a nem beazonosítható személynek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonában álló ingatlana – a jogszabály erejénél fogva – az állam tulajdonába kerül. A tulajdonosváltozás az ingatlant terhelő és az ingatlanra vonatkozó bejegyzett jogokat nem érinti. Az állam ezek szerinti tulajdonszerzése esetén a tulajdonos, amennyiben személye ismertté válik, kérheti a tulajdonjoga helyreállítását, vagy – amennyiben ezt nem kéri vagy arra nincs mód – kártalanításra jogosult.

Az osztatlan közös tulajdonban álló földterületek aránya várhatóan csökkenni fog, azonban az érintettek együttműködése még a rendezett jogszabályi háttér ellenére is szükségeltetik. Ahhoz, hogy az itt ismertetett szabályok a gyakorlatban is alkalmazhatók legyenek, szükséges még a végrehajtási rendelet megalkotása, ami még jelenleg is folyamatban van.

A cikk a Magar Mezőgazdaság október 7-i számában jelent meg. 

Töltse le a cikket .pdf formátumban! (3MB)

 

Dr. Mikó András

ügyvéd

www.drmikoandras.hu

Vissza